Így programoz át a technológia

Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: mindennek oka az úgynevezett neuroplaszticitás, vagyis agyunk azon képessége, hogy az új tapasztalatok hatására strukturálisan és funkcionálisan is módosul. A robbanásszerűen fejlődő technológia megváltoztatja a memóriánkat, az összpontosítási képességünket, a viselkedésünket: másképpen gondolkodunk, másképpen érzünk.

Hogyan változtatja meg agyunkat a technológia?

1. Memória- és figyelemvesztés, a tájékozódási képesség romlása


(Kép forrása: diamondsanddirtdotcom.wordpress.com)

A Google előtti korban még komoly teljesítménynek számított versek vagy komplett könyvfejezetek fejből való idézése. Ma már alapvető tények megjegyzésével sem fáradunk, mert ugyan kinek volna szüksége arra, hogy kapásból megmondja, mi Afganisztán fővárosa, ha az okostelefonon gyorsabban be tudja gépelni a keresőbe?
Már egy 2007-es felmérés is arról számolt be, hogy a a fiatalok képtelenek felidézni családtagjaik születésnapját, sőt, a saját telefonszámukat sem tudják fejből.
Egyesek GPS nélkül képtelenek eligazodni a szülővárosukban.

A közösségi média és az internet miatt egyre rövidebb ideig vagyunk képesek figyelni, lassan már egy könyvet is nehezünkre esik elolvasni, de még az újságcikkeket is csak átfutjuk. Ez különösen a gyerekekre veszélyes, akiknek szükségük volna a koncentrációs képességük fejlesztésére.

2. Netfüggőség


(kép forrása: today.com)

Az internethasználók 5-10 százaléka képtelen kilépni, tehát mindig több időt tölt online, mint eredetileg szeretett volna. Az MRI vizsgálatokkal kimutatták, hogy ezeknek a netfüggő embereknek az agyában pontosan azok a területek működnek rosszul, amelyek a drogfüggőknél is problémásak. Konkrétan elkezdenek kikapcsolni az agy bizonyos részei, amelyek az érzelmek feldolgozásáért, a figyelemért, és a döntéshozatalért felelnek.

A közösségi oldalak viszonylag kis befektetett energiáért cserébe adnak jutalmakat az agynak, ami elkezdi átszervezni saját magát, és így az ember még jobban kívánja a lájkot, a megosztást, vagy más hasonló, a közösségi médiára jellemző megerősítést. Pont, mint a kábítószereknél.

3. Fertőz a FOMO



(kép forrása: netdoctor.co.uk)

A New York Times napilap dobta be a köztudatba az angol FOMO betűszót, amelynek jelentése: Fear of Missing Out, azaz félelem valami kihagyásától, és arra a rágódó, nyughatatlan állapotra utal, amit akkor érzünk, ha meglátjuk, milyen tevékenységekkel foglalatoskodnak ismerőseink a közösségi oldalakon, így a Facebookon, vagy az Instagramon.

4. Romlik az önuralmunk


(kép forrása: youtube.com)

Egy 2013-as kutatás azt állapította meg, hogy a videójátékok szabadjára engedik a játékosok agresszivitását. A gyorsuló döntéshozatal ugyanis csökkenti a “proaktív végrehajtó kontrollt”, magyarul az önuralmat. Az pedig többször kutatott és bizonyított tény, hogy az erőszakos videójátékok agresszívvé tesznek.

5. Álmatlansággal küzdünk


(kép forrása: Shutterstock)

Sok kütyümániás állítja, hogy számtalanszor elszunnyadt már a bekapcsolt laptop mellett, de ez korántsem igaz mindenkire. A neurológusok szerint a számítástechnikai eszközök által kibocsátott kékes LED-fény megzavarja belső óránkat és az álmosságot kiváltó hormonon termelődését. Az éles fény miatt agyunk azt hiszi, még mindig nappal van, ezért sokkal nehezebb lesz akkor is elaludnunk, amikor már lekapcsoltuk a masinákat.

Az elleuk.com, az infocafe.hu, és a mivoltma.444.hu cikkei alapján

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s