Sokakban, sokadszorra felmerülő kérdés: az online világ kiirtotta az emberekből az empátiát?
Ha angolul beírjuk a keresőbe az empathy és az internet szavakat, csupa ilyen találatot kapunk: “A technológia kevésbé empatikussá tesz minket? (Psychology Today) “A technológia elpusztította az empátiát?” (livescience.com) Vagy ahogy a Medium fogalmaz az internet némiképp hazavágta a civilizált módon való együttélésre való képességünket és az empátiára való hajlandóságunkat (online).
(kép: yesmagazine.org)
Nem mindegy, milyen társadalmi változások következnek be az új technológiák fejlődése révén, hiszen nem csak tanúi de megélői (és néha elszenvedői) is vagyunk a 4. ipari forradalomnak magunkon érezve annak minden pozitív és negatív hatását.
A CNN már 2011-ben feltette a kérdést: az internet kinyírja az empátiát? 2010-ben egy sokkoló kutatási eredmény látott napvilágot, a Psychology Today számolt be a Michigami Egyetem vizsgálatáról, amelyben 14 ezer főiskolai hallgató empátiáját mérték meg, és 40 százalékos csökkenést tapasztaltak az azt megelőző évekhez képest.
( kép: recoveryranch.com)
Általánosnak mondható az egyetértés: az empátia az interneten halott.
Szerény véleményem szerint valahol a PC környékén lehet eltemetve. Egy 2016-ban megjelent publicisztikában Michale Brodeur ugyan arról ír, hogy nem pusztult ki az empátia belőlünk, csupán adaptálódott online kapcsolatainkhoz.
Némi kétkedésre ad okot egy 1390 felnőtt körében elvégzett vizsgálat, ahol a válaszadók interakcióit elemezve úgy találták, bár nem feltétlenül tűnik el az empátia az online eltöltött idővel, de a videójátékokban előforduló társas érintkezések hatására mindenesetre csökken.
(kép: techcrunch.com)
A jó hír az, hogy az empátia olyan képesség, ami fejleszthető, a következő gyakorlatoktól lehetünk empatikusabbak:
- Hallgssunk aktívan. Fejezzük ki aktív érdeklődésünket, ha a másik beszél, éreztessük, hogy figyelünk, hogy meghalljuk, amit mond.
- Keressünk közös pontokat. Ha valakit nagyon nehezen értünk meg, ha nagyon különbözőnek érezzük magunktól, érdemes összeszedni, listát készíteni arról, mégis mi a közös bennünk. Ez segíteni fogja a megértést.
- Gyakoroljuk a tudatos jelenlétet. A tudatos jelenlét megélése segít abban, hogy meglássuk és befogadjuk mások érzéseit, ahogy segít abban is, hogy úgy tudjunk a nézőpontjukba helyezkedni, hogy közben a negatív érzéseiket nem terhelik meg annyira a lelkünket. A tudatos jelenlét gyakorlása ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy elfogadjuk: a negatív érzésekkel együtt is lehet boldogan élni.
- Használjuk a fantáziánkat. Egyszerűen képzeljük el, hogy milyen érzés lehet a másik bőrében lenni, hogyan éreznénk magunkat az ő helyében. Ez nemcsak az empátiát segíti elő, de azt is megelőzi, hogy kritizáljuk, hibáztassuk, lekezeljük a másikat.
- Olvassunk sokat. A regények hozzásegítenek ahhoz, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe, hogy jobban megértsük szándékaikat, érzéseiket.
- Társasozzunk, kártyázzunk. Minél többet játszunk olyan játékokat, melyekben kritikus, hogy képesek legyünk a másik fejével gondolkodni, annál inkább fejlődik az empátiás készségünk a mindennapokban is.
- Zenéljünk másokkal. A közös zenélés szintén olyan együttműködést kíván meg, melyben fontos, hogy folyamatosan figyeljük egymásra és észleljük azt, mi zajlik a másik fejében.
Az empátiát megéri gyakorolni
Azon túl, hogy empátia nélkül képtelenek lennénk az együttélésre, a kutatásokból kiderült, hogy az empátia az életünk számos területére jó hatással van. Például csökkenti az előítéletet, boldogabbá teszi a házasságot, erősíti a felek közötti intimitást, növeli a segítőkészséget.
A Medium.com és a divany.hu cikkei nyomán
Címlapkép: huffingtonpost.com
979.hu 