Azzal keressük fel a sebészt, hogy a saját filterezett képeinkre szeretnénk hasonlítani

Kezdünk bekattanni: saját Instagram-arcunkat kérjük a plasztikai sebészenél.

Ha azért jársz a plasztikai sebészhez, mert úgy szeretnél kinézni, mint a beauty-appokkal átszerkesztett képeiden, akkor neked nem esztétikai beavatkozásra, hanem talán terápiára van szükséged

– legalábbis ez derül ki a Boston Egyetem kutatásából.

Csak úgy, mint a bipoláris zavar, az anorexia vagy a bulimia, a testképzavar is a mentális betegségek közé tartozik, angolul BDD (Body Dismorphic Disorder, vagyis testdiszmorfiás zavar). A BDD lehet rendkívül veszélyes és káros. A BDD-vel küzdő személyek a saját külsejükön található apró hibák megszállottjai lesznek, amiket minden áron ki akarnak javítani. Ezek a kis hibák valójában a külvilág számára alig, vagy egyáltalán nem érzékelhetőek. A BDD zavar a népesség 1- 2%-át érinti.

A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM – Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) szerint az alábbiak a testképzavar (Body Dismorphic Disorder, testdiszmorfiás zavar) tünetei:

• Eltúlzottan sok törődés nem létező vagy nem kifejezetten látványos, észrevehető testi hibákkal, tökéletlenségekkel.
  

• Ismétlődő vagy kényszeres viselkedés, például az érintett állandóan ellenőrzi külsejét a tükörben, vagy sokszor vált ruhát.
  
  
• Klinikai jelentőség, vagyis a rögeszmének nagymértékű szorongást kell okoznia, vagy gátolnia kell a normális mindennapi életvitelt, tevékenységek elvégzését.
  
  
• Étkezési zavartól való elkülönítés, hogy elkerülhető legyen a félrediagnosztizálás.

Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy a páciensek azzal keresik fel a plasztikai sebészeket, hogy a beauty-appok által módosított képmásukra szeretnének hasonlítani.

Az, hogy saját magunk lehető legjobb verziójává szeretnénk válni, teljesen rendben van – egy bizonyos pontig, mondja a vizsgálatban résztvevő egyik kutató, Neelem Vashi. A probléma ott kezdődik, hogy a testdiszformiás zavarban, azaz testképzavarban szenvedő emberek, akiket a mentális egészségügyi szakemberek a kényszerbetegek csoportjába sorolnak, soha nem lesznek elégedettek a kapott eredménnyel.

A beauty filterek okozta testképzavarról készült tanulmány a szeriőz sajtó figyelmét is felkeltette, a TIME megkereste az ügyben Facetune képszerkesztő gyártóját. A applikációt kiadó cég szóvivője elmondta, hogy szerintük az alkalmazás pontosan azért jó, mert segítenek eltörölni a „tökéletes test’” ideálok illúzióját, ami eddig csak hírességek gondosan photoshopolt képein volt látható. Az olyan szépség – alkalmazások segítségével, mint a Facetune a híres szupermodellektől a nagynéniig bárki számára elérhetővé válik az, hogy pár egyszerű gombnyomással tökéletesebbé tegyék a fotóikat – ezzel mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva a közösségi média játékterein”.

A Boston Egyetem tanulmánya szerint, a sebészek 55 százaléka számolt be arról, hogy a páciensek azzal a kéréssel keresték fel őket, hogy úgy, vagy jobban szeretnének kinézni, mint az általuk készített szelfiken, míg korábban ez az arány 42 százalék volt.

“Régebben az volt a jellemző, hogy a páciensek hírességek képeit hozták magukkal a konzultációra, mert rájuk szerettek volna hasonlítani. A “Snapchat-testképzavar” néven emlegetett új jelenség óta a hozzájuk fordulók azért keresik fel a szépészeti klinikákat, hogy ehelyett saját maguk filterezett változatához hasonlítsanak, teltebb ajkakkal, nagyobb szemekkel, vékonyabb orral.”

A trend azért “riasztó”, írják a szerzők, mert a filterezett szelfik gyakran “elérhetetlen külsőt” varázsolnak, a felhasználó számára a valóság és a fantázia közötti határ pedig elmosódik, ezeknek a betegeknek torz lesz a valóságérzékelése, annyira, hogy terápiára, és gyógyszeres kezelésre is szükségük lehet az empatikus és nem ítélkező megközelítésen túl.

Gyerekkori traumák és irreális elvárások

A testdiszmorfiás zavar hátterében számtalan ok állhat – írja a betegséget bemutató cikkében a thehealthy.com. Előidézhetik gyerekkorban elszenvedett traumák (elhanyagolás, bántalmazás), bizonyos személyiségjegyek, például perfekcionizmus, egyéb mentális betegségek (szorongás, depresszió), de kialakulásában szerepet játszhatnak az irreális társadalmi elvárások is. Beth Rosenbaum szociális munkás rámutatott, hogy transzneműeket ugyancsak gyakran érint, főleg azokat, akik a tranzíció vagy átmenet állapotában vannak (a két nem közti átmenet folyamata). Trigger lehet ezenkívül a terhesség vagy a szülés utáni időszak is.

Borítókép: Unsplash