Hogyan ismerjük fel a verbális abúzust?

Bárki, bármikor válhat verbális erőszak áldozatává. Egy elejtett kellemetlen megjegyzés az utcán, egy ártatlannak tűnő vicc az értekezleten, egy béna becenév, vagy egy gúnyolódó mém: verbálisan inzultálni nem csak hangos kiabálással, vagy káromkodással lehet. Sőt! A manipulátorok mesterei képesek a legártalmatlanabb szavakba csomagolni a halálos fegyvert.

Kép forrása: pexels.com

A verbális bántalmazás a másik feletti kontroll és dominancia megszerzéséről, a másik elbizonytalanításáról, összezavarásáról, önbecsülésének aláásásáról szól.

A szóbeli erőszak bravúrosan elrejthető ártalmatlannak tűnő szavak mögé úgy, hogy az áldozat a megaláztatáson túl akár a saját józan ítélőképességében is kételkedhet: hiszen nem mondott semmi olyat, de a megnyilvánulás mégis sértő, vagy bántó.

Melyek a verbális abúzus kevésbé szembetűnő fajtái?

A szeretet, vagy a figyelem megvonása

A szeretet vagy a figyelem megtagadása, beleértve a beszélgetést, a ránézést, vagy akár azt is, hogy egy szobában tartózkodjanak velünk.

A beszélgetés bojkottálása

Az abúzus elkövetője szabja meg, hogy mi hangozhat el a beszélgetésben és mi nem. Ha számára nem tetsző téma kerül terítékre, kilép a beszélgetésből, így megakadályozva a probléma felszínre kerülését, kibontását. A kilépés lehet közvetlenül kifejezett igény vagy témaváltás.

Folyamatos ellenkezés

Véleménykülönbségek gyakran előfordulnak az életben, de ha valaki mániákusan megragad minden adandó alkalmat, hogy szembe helyezkedjen velünk, a fűszálba is beleköt, legyen szó divatról, filozófiáról, vagy arról, hogy milyen volt a tegnap esti film a Tv-ben, akkor az is érzelmi bántalmazás. A másik gondolatainak, élményeinek, érzelmeinek elutasítása, megkérdőjelezése a rejtett szóbeli erőszak egyik ismérve.

Leértékelés

Ilyenkor az erőszaktevő megpróbálja a másik élményeit, érzelmeit megkérdőjelezni, ha az ellenáll, akkor pedig az illetőt gyerekesnek, túlérzékenynek beállítani, aki minden apróságokból ügyet csinálni. Ezzel megkérdőjelezi a másik belső realitását, és indirekt módon kijelenti, hogy amit a másik tapasztal, az nem úgy van.

Gúnyos viccelődés

A bántalmazó valamilyen sértő dolgot viccbe csomagol, így például a másik kinézetét, kompetenciáját vagy intellektuális képességeit kérdőjelezi meg, majd kijelenti, hogy csak vicc volt. Ha a bántalmazott erre azzal reagál, hogy “Nem vagy vicces”, akkor a humorérzékét fogja ócsárolni, vagy azzal vádolja, hogy kötekszik vele.

Hibáztatás, vádaskodás

Az elkövető olyasmivel vádolja az áldozatot, ami valójában az áldozat befolyásán kívül esik, vagy elhiteti az áldozattal, hogy ő a felelős a bántalmazó viselkedésért, a szóbeli bántalmazást ő maga idézi elő.

Lekicsinylés, bagatellizálás

Ilyenkor a bántalmazó fél a másik tetteit, vágyait, érzéseit lényegtelenné teszi, például a munkáját, nehézségeit, az általa választott ételt, időtöltést, vagy az öltözködési stílusát. Ez a fajta abúzus nehezebben észrevehető, és abban a hitben hagyhatja a szenvedő felet, hogy nem volt képes elmagyarázni, mennyire fontos neki az adott dolog.

Ítélkezés: az áldozat lenézése, nem fogadják el olyannak, amilyen, vagy irreális elvárásokat támasztanak vele szemben.

A szóbeli bántalmazás hatásai

A szóbeli bántalmazás az élet minden területén éreztetheti hatását, beleértve a tanulmányi teljesítményt, a kapcsolatokat, vagy a későbbi munkahelyi sikereket. A szóbeli bántalmazás, akárcsak a bántalmazás vagy zaklatás bármely más formája, rövid és hosszú távú következményekkel jár, beleértve a következő mentális egészségügyi problémákat:

– Folyamatos szorongás
– Hangulatváltozás
– Krónikus stressz
– Csökkent önbecsülés
– Depresszió
– Szégyen, bűntudat és reménytelenség érzései
– PTSD2
– Társadalmi visszahúzódás és elszigetelődés
– Kábítószer-használat

Ha a szóbeli bántalmazás különösen súlyos, az hatással lehet arra, hogy az érintettek az élet bármely területén sikeresnek látják-e magukat a későbbiekben. Azok, akik gyermekkorukban szóbeli bántalmazást éltek át, felnőttként értéktelenség érzésével, másokban való bizalmi nehézségekkel és érzelmeik szabályozásával kapcsolatos problémákkal szembesülhetnek.

Számos tanulmány kimutatta, hogy azoknál a gyerekeknél, akiket otthon vagy az iskolában társaik verbálisan bántalmaznak, felnőttként nagyobb a depresszió és a szorongás kockázata.

Forrás:

https://asszertivakademia.hu/a-szeretet-mitosza-a-szobeli-bantalmazas-15-tipusa/

https://www.verywellmind.com/how-to-recognize-verbal-abuse-bullying-4154087

Címlapkép: pexels.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s