Mikor adjunk okostelefont a gyereknek?

A digitalizáció korában, több, mint egy évnyi online oktatás után komoly dilemmát okozhat a szülőknek, hány éves kortól adjanak kütyüt csemetéik kezébe. Óvjuk meg a gyereket az okostelefontól ameddig csak lehet, vagy a netezést nem lehet elég korán elkezdeni?

Kép forrása: unsplash.com

Én is találkoztam olyan kisfiúval, aki 3 évesen még nem beszélt, és olyan iskolás korú szélsőségesen agresszív, kezelhetetlen gyerekkel is, akinek a valóságérzékelésében összekeveredett a digitális világ az igazival. A beszédfejlődés késése később még korrigálható, az agresszivitás csíráját, ha időben észreveszik, ki lehet nevelni a kicsiből, de nem szabad félrenézni akkor, ha ezek a fejlődési rendellenességek épp a túl korai, vagy túl sok netezés miatt alakultak ki.

A Feminán jelent meg egy írás, egy 900 kisgyermekes szülő megkérdezésén alapuló amerikai kutatásról, melyből az derült ki, hogy azoknál a gyermekeknél, akik 6-24 hónapos korukban átlagosan napi 30 percet töltöttek a képernyő előtt, 49%-kal nőtt a beszédfejlődés késésének kockázata. A kutatás nem talált összefüggéseket a telefonok használata és a testbeszéd, a gesztusrendszerek fejlődése között. Azoknak a piciknek, akik a legtöbb időt töltötték az okostelefonok társaságában, a beszédkészségük is jóval elmaradottabb volt koruknál.

Mi a szakemberek véleménye az okostelefon használatáról?

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a kisgyerekes szülők számára.

Az ajánlás egyértelműen károsnak tartja – írja Erlaky Hajna gyermek háziorvos, azt, ha 18-20 hónaposnál fiatalabb gyerekek rendszeresen használják az okoseszközöket. Bár az eszközök tagadhatatlan előnye a gyermekek szórakoztatása, segítségükkel el lehet terelni a figyelmüket stresszhelyzetben, azonban, ha a használatuk a mindennapi rutin részévé válik, az hosszú távon káros a gyermekek pszichés fejlődésére nézve. Ebben a szenzitív korban olyan alapvető szociális képességeknek kell kialakulnia, mint az önkontroll, az empátia, a problémamegoldás és a kooperációs készségek. Ezeket a gyermekek kortársaikkal, gondozóikkal és szüleikkel történő interakciók során tanulhatják meg.

Két év alatti gyermekek még nehezen értelmezik azt, amit a képernyőn látnak, ekkor még semmiképpen se jó engedni, hogy hosszabb időt töltsön a gyermek az okostelefon nyomkodásával – mondja Teveliné Horváth Melinda iskolapszichológus, pedagógus a Feminának. Később már nem keveredik a virtuális világ a valósággal, egy iskolás gyerek már külön tudja választani a képzeletbeli és a valóságos ingereket – érvel a szakértő.

Mike Brooks pszichológus szerint, bár nincs kőbe vésve, de a telefonozás megkezdéséhez az ideális kor a gyerek hetedikes, nyolcadikos kora körül lenne, amikor már önállóan jár iskolába, szakkörre. A szakember tisztában van vele, hogy a valóságban már jóval 13 éves koruk előtt kapnak a gyerekek telefont, mert olyan nagy a rájuk nehezedő kortársaik által gyakorolt csoportnyomás, hogy sok esetben szociálisan hátrányba kerülnének nélküle.

Bill Gates14 éves koruk előtt nem adott okoseszközt a csemetéinek – a magyarok vajon hogy gondolkodnak erről?

A Femina készítetett egy reprezentatív felmérést arról, hogyan vélekednek az okostelefon használatáról a magyarok. Az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 éven felüli lakosság véleményét.

A szülők 27%-a gondolja úgy, elég, ha iskolakezdéskor kap a gyermek mobiltelefont, akit bármikor elérhetnek a szülők. A teljes magyar lakosság 28%-a az első készüléket akkor venné meg, amikor már felső tagozatos tanuló, 11%-a pedig 14 éves kor alatt semmiképpen nem adna telefont neki. 6% mondja azt, hogy a gyermek mobil nélkül is képes teljes életet élni, és nincs szüksége rá.

Sok 8-10 éves korú gyerek már ügyesebben szörfözik a neten, mint a szüleik. A szakemberek szerint is rengeteg pozitívuma is lehet az okostelefon használatának iskolás korban, problémát akkor jelenthetnek, amikor elektromos gyerekmegőrzőként funkcionálnak, vagy függőség alakul ki. Ez utóbbinak azok a gyerekek vannak jobbára kitéve, akik érzelmi világa kielégítetlen.

Milyen hatással volt a digitális oktatás a gyerekekre?

Kép forrása: pexels.com

Aztán persze előállhat olyan nem várt helyzet, mint a pandémia, amikor az iskolás korú gyerekek ha akarnak, ha nem a gép előtt kell, hogy üljenek a digitális oktatás keretében.

Eleinte kifejezetten örültek a gyerekek, hogy végre nem kell iskolába menni, aztán a kezdeti lelkesedés fásultságba, szorongásba, meggyötörtségbe csapott át – erről pedagógusok meséltek a Mandinernek.

A frusztráltság és enerváltság mellett a tanárok észlelték a diákjaikon az internet a nem kívánt hatásait: a diákok sokkal könnyebben megbántották egymást a virtuális világban, és több volt köztük a konfliktus, mint a való életben. „Van, aki már reggel fél hétkor bejelentkezett a Google Classroomba, hogy ő lehessen a kurzus gazdája, hogy aztán ki tudjon tiltani, le tudjon némítani másokat, vagy akár megszakítsa az órát” – hoz példát a tanító. Előfordul, hogy a kitiltott tanulók ilyenkor nem tudnak újra csatlakozni, így lemaradnak az óra további részéről. „Sajnos látom a gyerekekben a rosszindulat csíráit. Ennek oka a félelem mellett az internetes világ lélektorzító hatása” – hangsúlyozza.

Az amerikai NBC tévécsatorna a Challenge Success nevű, iskolareformokat követelő civil szervezettel közösen végzett egy alapos kutatás a arról, milyen hatással volt a gyerekekre az online tanrend.

A kutatása több mint tízezer diák megkérdezésével készült, az adatok elemzéséből pedig kiderül, hogy a tanulók több mint fele sokkal stresszesebbnek találta a 2020-as tanévet, mint a korábbiakat, viszont a távoktatásban részt vevők intenzívebb stresszt éltek meg, mint azok, akik bemehettek az iskolájukba. A digitális oktatás a válaszadók 84 százalékánál okozott kimerültséget, fejfájást, álmatlanságot és más stresszalapú tüneteket. Azoknál a diákoknál, akik időnként bemehettek az osztályukba, ez az arány 82 százalék, a végig tanteremben tanulóknál pedig 78 százalék volt.

Hogyan mobilozzon tehát a gyerek, ha a digitalizációkorában a kütyük használata elkerülhetetlen?

Szabályok, szabályok, szabályok

Fontos az időkorlát bevezetése. Ne hagyjuk, hogy a gyerek céltalanul lógjon a neten. Ha több órán keresztül a családtól elszigetelten, kontrollálatlanul a telefonnal tölti az idejét, az ártalmassá válhat. Nem mindegy, milyen tartalmakat tölt le. Míg vannak kiváló képességfejlesztő alkalmazások, addig rengeteg a gyerekek számára kifejezetten káros tartalom, és akkor még szó sem esett a kicsikre leselkedő olyan veszélyekről, mint a a rájuk vadászó pedofilok. Fontos, hogy a szülő tudja, merre barangol a gyereke a világhálón, ennek felügyeletére érdemes lehet bizonyos oldalak elérésének korlátozása a szülői felügyeletre kifejlesztett programok segítségével.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az a legfontosabb, hogy maga a szülő se az okostelefonjával töltse ideje nagy részét gyermeke társaságában. Mint mondják, a gyerekkel együtt töltött idő minőségi idő kell, hogy legyen, és a példamutatás, mint mindenben az internethasználat terén is nagyon fontos.

Címlapkép: unsplash.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s