Traumatizáló körülmények ellenére – mint például a koronavírus járvány -miképp marad meg az egészséges lelki működés? Melyek azok a tulajdonságok, vagy környezeti tényezők, amelyek hatására képesek lehetünk egészséges lélekkel túltenni magunkat a megpróbáltatásokon? És a lélek – akár az izmaink – tréningezhető?
A lelki ellenálló képesség – reziliencia reaktív megújuló képességet jelent amelynek köszönhetően a pszichés működést érő sokkhatás, trauma következtében a személyiség károsodás nélkül képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és a személyiség egészséges működése hosszú távon is megmarad.
Traumatikus élmény nagyon sokféle lehet: ilyen például a szerencsétlen családi körülmények – a szülők mentális terheltsége, szenvedélybetegsége, de ok lehet a szexuális vagy más erőszakos bántalmazás, természeti katasztrófa vagy épp a vírushelyzet is.
Nehezen feldolgozható traumatikus esemény, ha elveszítjük közeli szeretteinket, tehát ezek olyan váratlan, sokkoló súlyos események az életben, amelyek kikerülhetetlenek, és gyors alkalmazkodást igényelnek.
40 éven keresztül vizsgálták a lelki ellenálló képességet
Az első között Emmy Werner és Ruth Smith amerikai kutatók vizsgálták a reziliencia jelenségét.
A longitudinális kutatás négy évtizeden át zajlott 1955 és 1995 között, csaknem 698 személy részvételével, akiket egy – és negyvenéves koruk között, meghatározott időnként újrateszteltek.
A szülés után a megvizsgált gyermekek harmadánál magasak voltak a traumatikus hatással felérő rizikótényezők: ide sorolták többek között a születés körüli problémákat, a szülők mentális és szenvedélybetegségeit, az anyagi nehézségeket.
18 évesen újra megvizsgálták őket és a várakozásokkal ellentétben kiderült, hogy a gyermekek harmada spontán reziliens, vagyis képes volt a traumatikus hatást ellensúlyozni.
Negyvenéves korukra az egykori veszélyeztetett gyermekek további harmada képes volt legyőzni a kedvezőtlen indulást.
Az amerikai kutatók ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy melyek azok a hatások, vagy tulajdonságok, amelyek révén az egyének képesek voltak a veszélyeztető körülmények ellenére is egészségesek maradni lelkileg.
Ezeket a védelmező tényezőket a kutatók három fő csoportba sorolták, személyes, családi, és családon kívüli védőfaktorokra.
A személyes védőfaktorok közé tartozik a jó kognitív képesség, intelligencia, megfelelő érzelem-, és viselkedés szabályozás, önbizalom, optimizmus, vallásos hit, esetleg a kiemelkedő tehetség.
A családi védőfaktorok között a bizalommal teli korai szülő-gyermek kapcsolat, a szülő magas iskolai végzettsége, és a kiterjedt családi háló kapott szerepet.
A családon kívüli tényezők között a közösségbe illeszkedés, és a normákat tiszteletben tartó barátoknak volt nagy szerepe.
Egy 1996-ban lezárult szintén hosszú távú svéd vizsgálat – a fenti tényezők mellett a sikeres megküzdései módok alkalmazását (coping), a belső kontroll szerepét – azt a meggyőződést, hogy képesek vagyunk magunk irányítani az életünket, és az élet értelmességébe vetett hit pozitív hatását emelte ki.
Hogyan növeljük lelki ellenálló képességünket?
1. legyünk nyitottak a jelen pillanatra, ne a múlton vagy a jövőn rágódjunk!
2. Rugalmasan reagáljunk a minket érő eseményekre, több oldalról is vizsgáljuk meg az eseményeket!
3. Kerüljük az erős érzelmi impulzusból következő válaszokat: az indulat, a harag rossz tanácsadó.
4. A fontosabb döntések meghozatalára aludjunk egyet!
5. Legyünk kezdeményezőek, tűzzünk ki távlati célokat!
6. Építsük társas kapcsolatainkat – a környezetnek van megtartó ereje!
Forrás: HVG Pszichológia Extra
Borítókép: unsplash.com
979.hu 