Célnapló és a legvágyottabb énünk – két gyakorlat a boldogabb élet eléréséhez

Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitáshoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, ami növeli a csalódások esélyét. De az sem jó, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásulttá és kiégetté válunk.

A Kaliforniai Egyetem pszichológusprofesszora, Sonja Lyubomirsky boldogságszakértő szerint a boldogsághoz jó célok kellenek, amelyeknek hat kritériumát fogalmazta meg. E szerint a jó cél belső, hiteles, megközelítésen alapuló, harmóniában áll a többi célunkkal, rugalmas, és tevékenységre irányul.

Egy cél attól lesz belső, hogy az adott célt mennyire érezzük értelmesnek, a jó cél ebben az értelemben hozzájárul a személyiségünk fejlődéséhez, és mások számára is hasznos.

Egy cél attól lesz hiteles, hogy azonosulni tudunk vele, vagyis sajátunknak érezzük – mert igazából nekünk fontos, és nem másoknak akarunk megfelelni a megvalósításával.

Azzal, ha a célt megközelítésen alapulva fogalmazzuk meg, elkerüljük, hogy negatív szemüvegen keresztül nézzünk dolgokat, és túlérzékennyé váljunk az esetleges kudarcok fenyegetésétől.

A többi célunkkal összeillő és rugalmas kritériumok azért fontosak, hogy a céljaink elég jó eséllyel teljesíthetőek legyenek.

A tevékenységre irányuló cél lehetővé teszi, hogy a céllal kapcsolatban folyamatosan új kihívásokat tudjunk majd megfogalmazni.

Vezessünk célnaplót!

A célok megvalósításának útján az első lépés világosan látni, mit szeretnénk elérni, a következő lépésben pedig azt kell kitalálni, hogy hogyan fogjuk azt megvalósítani. A célokról, részcélokról vezetett napló, illetve a „legvágyottabb énünk előhívása” témájú gyakorlat segíthet a cél melletti elköteleződésben.

A „lehető legjobb jövőbeni én”

Laura King, a Missouri Egyetem professzora 2001-es kutatásában a résztvevőknek négy egymást követő napon azt a feladatot adta, hogy képzeljék el a lehető legjobb jövőt önmaguk számára, az élet különböző területein, és írjanak erről húsz percig. A résztvevők még néhány héttel később is boldogabbak voltak, és kevesebb testi panaszról számoltak be, mint a kontrollcsoportba sorolt személyek, akik a feladatban a hétköznapi életük részleteit taglalták.

A HVG Extra Pszichológia 2020/I. számának Legvágyottabb énünk című cikke nyomán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s